Drága hölgyek! Szeretettel köszöntelek benneteket nőnap alkalmából!
Kérlek titeket, hogy ne dőljetek be a női emancipáció hamis értékrendjének! A nők sokkal értékesebbek annál, semhogy a férfiakkal versengjenek.
A hírek és a történelemkönyvek tele vannak hős férfiakkal, akik megvédték az országot, a várat, vagy a családjukat. És olyanokkal, akik csatákat nyertek, meghódítottak országokat, földrészeket, birodalmakat irányítottak.
A történelemnek azonban sokkal fontosabb szereplői voltak a nők, akik megszülték, és szeretetben felnevelték ezeket a hőslelkű férfiakat. Hiányzik a történelemkönyvekből annak a gyöngéd és szeretetteljes anyai gondoskodásnak a leírása, aminek a hős védelmező a bátorságát és nemes lelkűségét köszönhette. Hiányzik a tananyagból az otthonmaradt anya, aki emberfeletti erőfeszítéssel és áldozatkészséggel nevelte fel háborúba vitt férje gyermekeit, miközben helyt kellett állnia a munkában férje helyett is.
És legfőképp, általában hiányzik a leírásokból az a szenvedély, amit egy-egy ilyen hős férfi érzett szíve hölgye iránt. Az a mindent elsöprő vágy egy szép hölgy kegyei után, amiért a férfiak habozás nélkül képesek voltak feláldozni az életüket.
A történelmi korok és eszmék jönnek-mennek, de a nő marad az, aminek a teremtő megteremtette: fénysugár ebben a világban, és a férfi életében.
ÉVA
Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál!
Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt:
A por hull csak belé, e föld szülötte,
Én glóriával átallépem azt.
Szerelem, költészet s ifíuság
Nemtője tár utat örök honomba;
E földre csak mosolyom hoz gyönyört,
Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra.
Madách Imre: Az ember tragédiája, 11. szín.
Szeretettel minden hölgy olvasónak: Végh Sándor